Gasztro: Toscana Club Caffé&Shop

Október 17-én szombaton, Mártival nyakunkba vettük a várost, hogy részt vehessünk a Toscana Club Caffé&Shop megnyitóján, mely egy falatnyi Toszkánát hivatott elhozni nekünk Budapestre, nyugodt hangulattal, isteni péksüteményekkel és bitangjó kávéval.
A fentiekben azonban nem merül ki ez a remek kis kezdeményezés, ha nem a csak múzeumlátogató, hanem inkább a gasztroturista kategóriába sorolod magad, akkor a Toscana Club a Te "embered", mivel borászat-, olívaliget- és lekvárkészítő manufaktúra látogatása is rendelkezésre áll, ha velük utazol ki.









Bevallom töredelmesen, amellett, hogy korán érkeztünk, kissé szkeptikus is voltam az elején, mivel nem értették elsőre a mondandóm, amivel berobbantunk a pici kis kávézóba, tömeg sehol, szóval inkább kiszellőztettem a fejem, mielőtt elfoglaltuk volna a kávézót 11 órától.
Rendkívül családias, közvetlen párbeszéd alakult ki a családi vállalkozás férfitagjával, élvezettel mesélt a hagyományaikról, a felvonultatott süteményekről is megtudhattunk kulisszatitkokat, az általuk tartott eredeti olasz borok, lekvárok és panettone-k mellett sem mehetett el szó nélkül, mindenhez volt egy, de inkább több kedves kis története - semmi marketingfogás, semmi erőltetett szócséplés, mesedélután volt sütivel, kávéval és Márti fejében egy toszkán utazás körvonalazódásával :)

Mutatom, milyen normál és gluténmentes finomságok kaphatóak náluk, belekóstoltam Márti gluténmentes sütijébe és semmi furi ízt nem éreztem benne, ha nincs kitáblázva és nem mondják meg, hogy ez bizony a gluténérzékenyeknek lett készítve, nem mondtam volna meg. Helyette egy könnyed, omlós (de nem szétesős!), szaftos és zamatos süteményt kóstoltam meg, wow!






Kékoportó szőlővel készült, szüreti szőlőlepény: a borszőlő magjai roppanósra sültek a sütőben, finom gyümölcsös volt, de nem túl édes. Tökéletes kísérője egy délutáni kávénak!




Na ő a gluténmentes sütemény ott, a háttérben - még épp le tudtam fotózni, mert nagyon gyorsan elfogyott:




Semmi agyondíszített helyiség, úgy érezheted magad, mintha az olasz Mamma-hoz ugrottál volna be délután - a falon az általunk is látogatható olívaligetben készült képek:



Olasz borok és lekvárok sorakoznak a rusztikus polcokon:




Nagyon jól éreztük magunkat, több, mint két órát csak beszélgetéssel (nomeg sütiaprítással) töltöttünk, egy kicsit közelebb éreztük magunkhoz Olaszországot: Márti a nyelvtudását eleveníthette fel az olasz származású tulajdonossal, én pedig anyai ági örökségemet annak minden örömmorzsájával.

Az árakat tekintve ami eredeti olasz termék, azt meg kell fizetni, de itt biztosak lehetünk abban, hogy a sorszámozott olívaolaj ténylegesen első préselésű, extra szűz olívaolaj, nem a sanza, amely a második sajtolás után a megmaradt olívabogyó hússal, némi forró vízzel és egyéb savakkal előállított, olívaolajnak nevezett zöld olaj.
A kávé és a sütemények árfekvés szempontjából meg sem közelítik egy kávéházlánc árait és ez az első kerületi Alagút szomszédságában igen nagy szó!

Aki el szeretne kicsit vonulni a zajos Budapest elől, az mindenképpen térjen be ebbe a falatnyi Toszkánába, változatos termékkínálat, sütik terén pedig rendszeres újoncok várnak minket a sütihűtőben és a pulton egyaránt!
És nem utolsósorban: cantuccini is van of course :)






Köszönjük szépen a meghívást, gasztroblogger Mártimnak pedig a közreműködést! :)



Ugye ellátogattok hozzájuk, ha a környéken jártok?

Pusza: Reni


Megjegyzések

  1. Már csak annyi kérdésem lenne, hogy mikor látogatunk el ide együtt :-)

    VálaszTörlés
  2. Mhmmm, ha egyszer Budapesten járok, akkor beugrok ide :) Mondjuk lassan a következő látogatásom a fővárosban egy gasztro-túrához fog leginkább majd hasonlítani, annyi kajáldás célállomás van már a listámon :D

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Augusztus-szeptember kedvencei 2016

Teszt: Syoss Color Refresher színmegújító hajszínező - egy hab a zuhany alatt

A nagy száraz sampon teszt